HDD vs. SSD - Mi a különbség és mi alapján válasszunk?

Valószínűleg az emberek többségének szinte semmit nem mondanak a HDD vagy SSD kifejezések, hacsak nem a téma szakértői. Pedig nem is gondolnánk mennyire fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel a fogalmakkal, mielőtt laptopot vásárolnánk.

Cikkünkben ezúttal tisztázásra kerül, hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak, melyek a kettő közötti legfontosabb különbségek és mi alapján válasszunk. 

A HDD és SSD a laptopok különféle adattárolói.

A laptopok adattárolójára kerülnek az adatok, fájlok, minden program, illetve az operációs rendszer is, így annak típusa rendkívül fontos szempont, hiszen nagyban meghatározza az eszközök teljesítményét.

Azért is kiemelten fontos, hogy laptopunkba melyik technológiát választjuk, mert amíg az asztali számítógépekbe -a legtöbb esetben- több adattároló is beépíthető, a laptopoknál viszont csak egyetlen. 

Az adattárolót tekintve, általában a felhasználók legfontosabb elvárásai a nagy tárolási kapacitás és a kiváló sebesség. Ezeket határozza meg az adattároló milyensége, így a következőkben részletezzük, melyiket mi jellemzi. 

Mi az a HDD? 

A HDD, azaz merevlemez, az angol hard disk drive kifejezést jelöli, amely a számítógép adattárolója. A merevlemez az adatokat mágnesezhető réteggel bevont, forgó lemezeken tárolja. 

Talán nem is gondolnánk, de az első HDD  megjelenése az 1950-es évekre vezethető vissza. Az IBM kutatói találták fel az akkoriban RAMAC-nak nevezett merevlemezt, amely mindössze 5 megabájtnyi adatot volt képes tárolni és közel 1 tonnát nyomott.

Tehát az adattárolók hagyományos, régebbi típusú változata a HDD. Ezek jellemzője, hogy tökéletesek a nagyobb mennyiségű adat tárolására, hiszen nagy kapacitásúak, ugyanakkor lassabb sebességgel és nagyobb súllyal járnak.  

Mi az az SSD? 

Az SSD az angol Solid-state drive kifejezést jelöli, amely egy mozgó alkatrészek nélküli adattároló, ami a memóriában tárolja a különféle adatokat.

Az első SSD lemez nem sokkal a HDD után, már az 1970-es években megjelent, szintén az IBM által.  Azóta rengeteg változáson és magas szintű fejlődésen esett át, a Samsung például 2010-ben már bemutatta a vállalati életbe szánt 256 GB-os kapacitású SSD lemezét.

Tehát az SSD a merevlemez újabb változata, ami bár a drágább verzió és kapacitásban is kevesebbet nyújt, mégis sokkal gyorsabb korábbi társánál, könnyebb és kevesebbet is fogyaszt. 

A HDD működése

A merevlemez sebessége természetesen attól függ, hogy az adattároló lemezek mekkora sebességgel forognak, illetve, hogy mekkora az adatok sűrűsége. Nyilvánvalóan minél gyorsabb az adattároló, annál gyorsabb lesz maga a laptop is, hiszen az operációs rendszer és a különböző programok a tárolt adatokra épülnek. 

Mint azt már említettük, a HDD változat az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja. Ezek a lemezek folyamatosan, nagy sebességgel forognak, a lemezek felett pedig egy írást és olvasást végző, mozgó fej található.

Ez a mozgó fej nem kerül fizikai kapcsolatba a lemezekkel, körülbelül 1-5 nanométer vastag légpárnán lebeg a lemez felett, így már egy porszem bekerülése is óriási kárt okozhat.

A HDD adattároló az SSD-hez képest jóval lassabb, ennek oka pedig, hogy a lemezről való beolvasáskor van egy bizonyos pozicionálási idő, amíg a fej beáll az adott adat fölé. 

A HDD sok fém alkatrészből és mechanikus elemből áll össze, ennek következtében nehéz és igen könnyen meghibásodhat, tönkremehet. 

Mikor a laptop kikapcsolt állapotban van, akkor az olvasófej is parkoló állásban van. Viszont ha helytelenül kapcsolod ki az eszközt vagy hirtelen lemerül, akkor a fejnek nincs ideje parkoló állásba kerülni. 

Emiatt különösen ajánlott odafigyelni, hogy működés közben ne rázzuk, mozgassuk, illetve helyesen kapcsoljuk ki a gépet, hiszen ezek az “apróságok” teljesen tönkre is tehetik azt, ezzel együtt pedig elveszhet minden adatod.

Az SSD működése

A HDD lemezekkel szemben, az SSD lemezekben memóriachipeket használnak, azok tárolják a különféle adatokat, pontosan ugyanolyan módon, mint például egy memóriakártyában. 

Az SSD-k sokkal nagyobb sebességet biztosítanak, egy SSD akár elérheti az 550 MB/s-t is.  Ennek oka, hogy az SSD-ben tehát nincsen mozgó fej, a merevlemezeken az írást és olvasást végző fej mozgatása sokkal több időbe telik. Az SSD-k esetében a fájlokhoz, adatokhoz szimplán a memória címzésével könnyedén hozzá lehet férni, ez pedig körülbelül kétszer nagyobb gyorsaságot eredményez. 

Például egy Windows rendszert futtató, SSD-vel rendelkező számítógépnél akár harmad annyi is lehet a betöltési sebesség, mellesleg a különböző programok elindítása akár 5-10-szer gyorsabb is lehet.

Az SSD lemezekre jellemző továbbá, hogy sokkal kedvezőbb az energiafogyasztásának mértéke, emellett sokkal kevésbé sérülékenyek mint a HDD-k. Plusz előnye, hogy amíg a HDD adattárolóval rendelkező laptopok igencsak hangosak, addig a mozgó alkatrészek hiánya miatt, az SSD teljesen hangtalan.  

Adattárolás

Bár az SSD adattárolók sokkal nagyobb sebességet biztosítanak HDD társaikkal szemben, mégis adattárolási kapacitása sokkal kisebb. Míg egy HDD gigabájtja körülbelül 15-20 forintba kerül, addig egy SSD gigabájtja 50-70 forint között mozog.

A napjaink laptopjaiban használható merevlemezek  500 GB és 5 TB közötti méretekben kaphatóak, ezzel szemben az SSD adattárolók legnagyobbja mindössze 1 TB. 

A sebesség viszont nagy úr, így modernsége és gyorsasága miatt az SSD-k sokkal drágábbak, mint egy hagyományos HDD.

Következtetés 

Összegezvén, mindenképp érdemes végiggondolni, hogy mire van inkább szükségünk, több tárhelyre vagy nagyobb sebességre.

Tehát akinek például a munkahelyen használt különböző programok sokasága, esetleg játékok vagy a nagy adatmennyiség miatt szüksége van nagy adattároló kapacitásra, annak inkább a HDD ajánlott.

Akiknek pedig sokkal fontosabb a sebesség és nincs szüksége az átlagnál nagyobb adattároló kapacitásra, annak sokkal előnyösebb lehet az SSD lemez.